HTML

Yakuza Filmes Pagodája

Yakuza filmeket ismertet. Majd igyekszem sok területet érinteni, de előre szólok, hogy gyógyíthatatlan ázsiai filmes-, azon belül is Hongkong-orientáltságban szenvedek, hogy a harcművészeti filmek iránt érzett gyermeki rajongásomról ne is beszéljek. Ezúttal a nomen tehát nem feszt omen.

Címkék

akciófilm (26) állatos horrorfilm (2) amerikai film (6) amerikai tévésorozat (4) angol film (2) animációs film (3) anime (3) betty loh tih (2) black mirror (9) bosszúfilm (4) brigitte lin (2) cat iii (3) cetin inanc (5) chang cheh (9) ching siu tung (2) chin man kei (2) chor yuen (2) chow yun fat (2) csambara (4) cüneyt arkin (5) david chiang (3) disztópia (5) dokumentumfilm (2) dokumentum sorozat (4) donnie yen (2) dráma (6) dvd (11) eddy ko (2) életrajzi film (2) epizód ajánló (2) exploitation film (3) fantasy (9) fanvideo (7) felhívás hazai vetítésre (3) filmajánló (9) filmismertető (48) fülöp szigeteki film (2) fu sheng (2) golden harvest (6) harcművészeti film (32) heroic bloodshed (2) hír (38) hongkongi film (51) horrorfilm (10) hur jin ho (4) indiai film (2) indonéz film (2) jackie chan (3) jacky wu jing (2) japán film (11) jet li (4) jimmy wang yu (5) john woo (2) kalandfilm (9) kanadai film (2) karate (2) kara hui (2) kínai film (5) klasszikus (14) koreai film (8) koreai tévésorozat (2) kultfilm (2) kung fu (40) ku feng (5) lo meng (2) magyar felirat (30) malajziai film (2) melodráma (9) muay thai (11) nindzsa (11) norman chu (4) olasz film (2) posztapokaliptikus film (7) sci fi (7) sexploitation (5) shaolin (7) shaw brothers (26) sportfilm (3) szamuráj (6) szamurájfilm (2) szex a levegőben (2) szörnyfilm (2) tévésorozatos ismertető (4) thaiföldi film (9) tien feng (4) ti lung (4) török film (6) trashfilm (12) tsui hark (5) twilight zone (2) újévi köszöntő (2) vígjáték (4) wire fu (10) wong jing (2) wuxia (23) zombi (2) Címkefelhő

Utolsó kommentek

Naptár

március 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

2008.03.26. 19:34 Yakuza

The Sword (Jian, 1980)

Műfaj: klasszikus wuxia


Rendező: Patrick Tam
Producer: Raymond Chow

Gyártó: Golden Harvest

85 perces hongkongi film (kantoni nyelvű)
IMDb-s adatlap

hazai kiadás: nincs
magyar felirat: van
 



Patrick Tam (After This Our Exile, 2006) a ’80-as évek elején zajló hongkongi új hullám egyik meghatározó alakja volt, a lényegre törő cím pedig első rendezését takarja, egy olyan wuxiát, amely az addig uralkodó, de már elavultnak számító Shaw Brothers-féle standard filmkészítéssel szembemenve izgalmas újdonságaival hívta fel magára és rendezőjére a figyelmet. Természetesen a nagy rivális, a kreativitást jobban honoráló Golden Harvest vette szárnyai alá a produkciót. Az egyik alapítóatya, Raymond Chow produceri kezei tartották össze a kis csapatot, amely Tam mellett a HKFA (Hong Kong Film Awards) díjkiosztó gáláin gyakorta vendégeskedő Bill Wongot (fényképezés), Peter Cheungot (vágás) és Tony Ching Siu-Tungot (akciókoreográfia) is magában foglalta. Ilyen tehetséges filmesekkel a fedélzeten nehéz lett volna mellélőni, nem is sikerült hál’ Istennek, így a végeredmény egy mára már klasszikussá nemesedett, kiváló wuxia lett, amely utat mutatott olyan későbbi remekműveknek, mint pl. Siu-Tung első saját rendezése, a Duel to the Death (1983), melynek rendezői székét éppen e filmbeli teljesítményének elismeréseként kapta meg.


Esznek. És közben esik.

Li Mu Ran (a ’70-es évek népszerű énekese, Adam Cheng) fiatal kardforgató, aki képességeinek felmérése végett egy Huan Qian Shu nevű idősödő mesterrel (Feng Tien) szeretne megvívni, akit mindenki a legjobbnak tart a harcművészeti világban. Li már 10 éve van az állandó harcolásba belefáradt, a világ elől rejtőzködő mester nyomában, amikor összefut Huan Qian Shu izgága lányával (Jade Hsu), akiről Li sokáig nem tudja, hogy Huan mester lánya. A dacos Ying Chi eleinte idegesítőnek találja a férfit, de persze az ilyesmi igen hamar szimpátiába, majd szerelmes érzések táplálásába képes átváltani, ami meg is történik egy idő után. A bökkenő Li gyerekkori szerelmének felbukkanásakor jelentkezik, akit annak idején Huan keresése miatt hagyott el a hős kardvívó. Li álmának beteljesülése azóta egy kicsit elhúzódott, a helyzet némiképp megváltozott. Hsiao Yue (Qigi Chen) immár férjes asszony, annak is a boldogtalanabbik fajtájából, ami nem is csoda, ha féltékeny urát a rókatekintetű Norman Chu alakítja, akinek jobbján a simán szociopata szemeket meresztő Eddy Ko trónol mint bérgyilkolásra kiképzett házi szolga. A férj alattomos módon ráküldi Li-re a szolgáját, hogy végezzen vele. A sebesült Li azonban Huan Qian Shu nőnemű barátjának köszönhetően túléli a sérülést, felépülése után pedig még az öreg mester Hong Sing („Hideg Csillag”) nevű kardját is megkapja a nőtől, mely kard állítólag balszerencsét hoz hordozójának fejére. Ez olyannyira igaznak tűnik, hogy Li hamarosan nemcsak szerelmének féltékeny férjével kénytelen szembenézni, hanem egy újonnan szerzett barátjával is, akinek szívét, mint anno a Hong Singet készítő kovácsmesterét, a gyűlölet mardossa…


Perzselő szenvedélyek

A kevés szereplőt összefogó történet mentes az eredeti fordulatoktól, végig lineárisan halad a végkifejlet felé. E téren nagyítóval lehetne csak eredetiséget keresni, nem is vitás. Ami viszont valóban egyedivé teszi a The Sword-ot, az a stílus, ahogyan a rendező elmeséli ezt az egészen egyszerű, sablonokra támaszkodó sztorit. Patrick Tam filmjét minden bizonnyal úgy lehet értékelni a leginkább, ha a néző látott már Shaw Brothers-wuxiát, ennek ellenére úgy érzem, hogy ilyen „előképzettség” nélkül is érezhető az elegáns, szinte költői fogalmazásmód, amely önmagában is klasszikus rangra emeli a The Sword-ot. A rendezés mellett a film lírai szépségű pillanatait nagymértékben köszönheti Bill Wong fényképezésének is. Kamerája olykor elegánsan siklik el a szereplők mellett, kerülgeti őket (Li és Hsiao Yue beszélgetése a fogadóban), a párharcok közben pedig gyakran a harcoló felek elé kerülve vonja be a nézőt a párbaj hevébe (a harcosok a kamera irányába ugranak, szúrnak, vágnak), és még a lassítások is remekül ütemezettek.


Két király ember

A harcoknál maradva, Ching Siu-Tung akciókoreográfiája - természetesen - említésre méltóra sikerült. Többnyire, ahogy én szoktam fogalmazni, „földközeli” dolgokat láthatunk a kardforgatóktól, azonban természetesen nem beszélhetünk teljes mértékben reálisan kivitelezett akciókról, hiszen azért csak wuxiáról van szó. Például az egyik szereplőnek a film végi nagy összecsapásban van egy olyan megmozdulása, amely felett még én sem tudtam napirendre térni. Ez a meghökkentő és kizökkentő támadás, amelyet nem részleteznék, biztos vagyok benne, másból is némi értetlenséget fog kiváltani, mivel nagyon elüt az addig látottaktól. Ettől eltekintve, az utolsó hosszú kardpárbaj egy képzeletbeli Nagy Leszámolások Wuxia-módra Top 10-be simán befér; az egyik legdinamikusabb összecsapással büszkélkedik a film a műfaj történetében, hatása alól még ma is lehetetlen kivonnia magát a nézőnek. A nagyszerű koreográfia mellett a feszes tempót biztosító vágás is közre játszik az energikus kardcsörték hatásosságában, abban pedig egészen biztosak lehetünk, hogy a vágó Peter Cheung mellett a rendezőt is dicséret illeti e téren, hisz Tam a későbbiekben olyan filmeken dolgozott ebben a munkakörben, mint a Days of Being Wild, az Ashes of Time, Johnnie To Election-je, vagy éppen a 2007-es HKFA-n taroló legutóbbi saját rendezése, az After This Our Exile.


Egymás kardjának méricskélése

A film további „újdonsága”, bár ezt félve említem így, hiszen King Hu ebben is mindenkit megelőzött, az volt, hogy a természetben játszódó jeleneteket nem stúdiókörülmények között vették fel. A Shaw-filmek műviségének ugyan megvan a maga bája (lásd pl. Chor Yuen filmjeinek földöntúli érzést keltő díszletezését), a The Sword modernebb, az új hullámra jellemző szemlélete közelebb áll a mai néző elvárásaihoz.

A színészek tartózkodnak a színpadias kirohanásoktól, letisztult, már-már szinte „japánosan” sztoikus alakításokat láthatunk néhány szereplőtől, ami nem kicsit meglepő így hongkongi viszonylatban. Adam Cheng nem valami nagy színész szerintem, a színésznők is inkább a szépségükkel hódítanak, ellenben Norman Chu és Eddy Ko karizmája még egydimenziós karaktereiken is keresztülsüt. Feng Tiennek a bölcs mester eljátszása nem okozhatott túl nagy problémát, lévén a Shaw Brothersnél lehúzott esztendők alatt volt ideje beletanulni ebbe a szerepkörbe.    


Akár Hashimoto is lehetne...

Egy-egy véresebb momentum is akad a filmben. A korábban alkalmazott rikítóan piros művérhez képest (ismét a Shaw filmjeiről beszélek), ebben a filmben sokkal sötétebb, bíborszínű művért alkalmaztak, és ez a látszólag talán kevésbé fontos elem is sokat dob a harcokon, illetve azok befejezésén: az egyes szereplők halála sokkal sokkolóbban jelenik meg a valósabbnak ható mű életfolyadéknak hála (SPOILER pl. Eddy Ko a saját kis vértócsájában feküdve  SPOILER VÉGE).

Amit utoljára hagytam, de ami nélkül feleennyi élvezetről kellene lemondania a nézőnek, az Joseph Koo briliáns filmzenéje. Zenei aláfestése a visszatérő melankolikus főtémán kívül is szolgál feledhetetlen dallamokkal, a végefőcím alatt elhangzó Adam Cheng által elénekelt dal szintén telitalálat. Mint az a régi hongkongi filmek esetében sajnos lenni szokott, ezek a tételek is kiadásra várnak, egy külön hanghordozón való megjelenésükhöz viszont nem fűzök túl nagy reményeket (esetleg egy jövőbeni wuxia-slágerek best of, na?).


A feszültség kézzel tapintható

Az egyik legjobb új hullámos wuxia a The Sword, bátran ki merem jelenteni. Viszonylag rövid játékideje ellenére is tartalmas, emellett nagyon stílusos filmmel gazdagodhat, aki rászánja az időt, bár azt meg kell jegyeznem, hogy más wuxiákhoz képest szolidabb tempóban sorjáznak az események. A tavalyi Udine-i Távol-keleti Filmfesztiválon ezt a filmet is levetítették a rendező életművére emlékezve, és Wostry Feri beszámolójából tudom, hogy a közönség nem igazán tudott ráhangolódni: a befejezéstől eltekintve, amit hangos taps és ováció fogadott, vontatottnak találták Tam remekművét. De ez legyen az ő bajuk. Ez a film a műfaj rajongóinak a kötelező, mindenki másnak pedig erősen ajánlott kategória.


 

(A magyar feliratot ezúttal is én készítettem egy teljesen élvezhetetlen angol felirat és egy szuper német szinkron alapján. Az angol felirat egy rossz vicc, senkinek nem ajánlom, hogy próbálkozzon vele. A magyar felirat ezúttal is az Ázsiafilmről és feliratok.hu-ról tölthető le.)



Előzetes

Szólj hozzá!

Címkék: klasszikus wuxia ching siu tung eddy ko golden harvest hongkongi film norman chu harcművészeti film magyar felirat filmismertető tien feng


A bejegyzés trackback címe:

https://yakuza-filmes-pagodaja.blog.hu/api/trackback/id/tr27398042

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása